"Naplócskám!
Ma ugye péntek van? (hát én azt a napot fogom leírni!)
Egész nap nem voltam énekkaron. Délelőtt aludtam, délután pedig elmentünk vásárolni anyával meg Ancsával. Ancsa nagyon felkapta a vizet, hogy mi mindenhova beakarunk nézni, pedig ő már milyen fáradt. Szerintem már megszülhetne. Este beültünk a Jerevánba. Ja! Délután láttam Balázst (Prodi). Olyan zavarna jöttem, ahogy megláttam. A térdem is megremegett. Lehet, hogy tetszik? Szerintem felismert (engem). Mikor rágondolok, olyan furcsa érzés tölt el. Még nem éreztem ilyet. Az araboknál is csak azt éreztem (mikor rá mosolyogtam ő meg vissza (a törött kezűÖ, hogy elolvadok. Ez tök jó volt."
5 pont (de csak Prodi miatt)
Woow, ez de kemény. Nem is tudtam, hogy tudtam legalább írni ilyen nyíltan az érzéseimről. Meg hogy így beismertem a dolgokat. Felnőtt fejjel sokkal jobban tagadom még magam előtt is néha az érzelmeimet. Jaaj kicsi én, lehet tudnék tanulni tőled:)
